Baconbe göngyölt sertésszűz tejszínes vargánya- és rókagomba-mártással, rozmaringos parázsburgonyával

1 kg megtisztított parázsburgonyát sós vízben megfőztem és kicsit hagytam hűlni.
2 db sertésszűzet megtisztítottam, sóztam, borsoztam, baconbe göngyöltem és alufólia alatt, pici vízzel 45 percet pároltam, majd a fóliát levéve pirosra sütöttem. Amikor elkészült, a tepsiből kivéve lefedve félretettem.
2-2 maréknyi rókagombát és vargányát megtisztítottam és a hús sütéséből visszamaradt kb. 2 ek. zsíron lepirítottam. Sóval, borssal, fokhagymával, petrezselyemmel és kakukkfűvel ízesítettem és felöntöttem 400 ml tejszínnel, majd sűrűre főztem.
Az előzőleg megfőzött burgonyát egy nagy serpenyőben 2 kisebb szál rozmaringgal vajon megpirítottam, és picit még utána sóztam.

Pizza

150 g búzalisztet, 350 g teljes kiőrlésű búzalisztet, 10 g sikért, 20 g élesztőt, 20 ml olajat, 1 kk. sót, bazsalikomot, oregánót összegyúrtam 330 ml vízzel és addig dagasztottam, míg elvált az edény falától és a kezemtől, majd 1 órát kelesztettem.

Amikor megkelt, 4 részre osztottam és köralakúra nyújtottam őket. Kettőt fokhagymás tejföllel, kettőt fűszeres paradicsomszósszal kentem meg. Feltétként most kolbászt, bacont, fokhagymás felvágottat, lilahagymát, kukoricát, olívát, cheddar és trappista sajtot használtam.

Hamis puliszka - sósan és édesen

Pár napja nagyon vágytam egy jó krémes juhtúrós puliszkára, de sajnos a diétában a kukoricaliszt és a kukoricadara sem a legjobb választás. Gyors felszívódásuk miatt csak ritkán és kis mennyiségben ajánlott őket fogyasztani. Azon gondolkodtam, hogy mivel lehetne helyettesíteni, hogy az állaga és az íze is megmaradjon, így jutott eszembe, hogy a kukoricadarát vagy lisztet használhatnám zabkorpával vegyesen 30-70 %-os arányban. Van egy Facebook csoport, ahonnan kezdő diétázóként nagyon sok segítséget kaptam és kapok a mai napig, így ott is feltettem a kérdést, hogy szerintük működhet-e a dolog. Egy kedves csoporttársam szerint inkább kuszkusszal lett volna érdemes megpróbálni.
Mivel a puliszkát sósan és édesen is szeretem,  úgy döntöttem, hogy kipróbálom mindkét verziót. A zabkorpásat készítettem el juhtúróval, baconnel, sült kacsamellel és paradicsomsalátával, a kuszkuszosat pedig vaníliával, baracklekvárral. Szerintem mindegyik finom lett...

Juhtúrós puliszka

250 ml vizet és 200 ml tejszínt pici sóval, ételízesítővel feltettem melegedni. Mielőtt felforrt volna, belekevertem 50 g kukoricalisztet, 120 g zabkorpát és sűrűre főztem. Hozzákevertem 20 g vajat és egy kis kurkumát, ami szép sárga színt adott neki, hogy az illúzió is meglegyen.

A puliszka felét egy kacsazsírral kikent hőálló tálba simítottam, és rákanalaztam 125 g juhtúrót, majd befedtem a maradék puliszkával. A tetejére szintén juhtúró és paradicsomkarika került. Kb. 30 percre beraktam a sütőbe, hogy picit megolvadjon a juhtúró és összeérjenek az ízek.

Sült kacsamellel, pirított baconkockákkal és paradicsomsalátával tálaltam.

Ha megvárjuk, hogy kihűljön, akkor szépen szeletelhető, de én nem bírtam volna kivárni ill. frissen igazán krémes.

Sárgabarackos puliszka

A sós változathoz hasonlóan 250 ml vizet és 200 ml tejszínt feltettem melegedni pici vaníliával és 20 g DW 1:4 édesítőszerrel. Mielőtt felforrt volna, belekevertem 50 g kukoricalisztet, 120 g kuszkuszt és sűrűre főztem. Hozzákevertem 20 g vajat és egy kis kurkumát, hogy szép sárga legyen.

4 db sütőformát kivajaztam és mindegyikbe 1-1 púpos ek. puliszkát simítottam, amit megkentem házi baracklekvárral, majd mindegyik tetejét befedtem a maradék puliszkával és ismét megkentem lekvárral. 20 percet sütöttem, mentával díszítve tálaltam.

Összességében mindegyik finom lett, nyilván nem olyan, mint az igazi puliszka, de szerintem jó megoldás lehet azoknak, akik hozzám hasonlóan szeretnének néha "puliszkát" enni.