Mivel a puliszkát sósan és édesen is szeretem, úgy döntöttem, hogy kipróbálom mindkét verziót. A zabkorpásat készítettem el juhtúróval, baconnel, sült kacsamellel és paradicsomsalátával, a kuszkuszosat pedig vaníliával, baracklekvárral. Szerintem mindegyik finom lett...
Juhtúrós puliszka
250 ml vizet és 200 ml tejszínt pici sóval, ételízesítővel feltettem melegedni. Mielőtt felforrt volna, belekevertem 50 g kukoricalisztet, 120 g zabkorpát és sűrűre főztem. Hozzákevertem 20 g vajat és egy kis kurkumát, ami szép sárga színt adott neki, hogy az illúzió is meglegyen.
A puliszka felét egy kacsazsírral kikent hőálló tálba simítottam, és rákanalaztam 125 g juhtúrót, majd befedtem a maradék puliszkával. A tetejére szintén juhtúró és paradicsomkarika került. Kb. 30 percre beraktam a sütőbe, hogy picit megolvadjon a juhtúró és összeérjenek az ízek.
Sült kacsamellel, pirított baconkockákkal és paradicsomsalátával tálaltam.
Ha megvárjuk, hogy kihűljön, akkor szépen szeletelhető, de én nem bírtam volna kivárni ill. frissen igazán krémes.
Sárgabarackos puliszka
A sós változathoz hasonlóan 250 ml vizet és 200 ml tejszínt feltettem melegedni pici vaníliával és 20 g DW 1:4 édesítőszerrel. Mielőtt felforrt volna, belekevertem 50 g kukoricalisztet, 120 g kuszkuszt és sűrűre főztem. Hozzákevertem 20 g vajat és egy kis kurkumát, hogy szép sárga legyen.
4 db sütőformát kivajaztam és mindegyikbe 1-1 púpos ek. puliszkát simítottam, amit megkentem házi baracklekvárral, majd mindegyik tetejét befedtem a maradék puliszkával és ismét megkentem lekvárral. 20 percet sütöttem, mentával díszítve tálaltam.
Összességében mindegyik finom lett, nyilván nem olyan, mint az igazi puliszka, de szerintem jó megoldás lehet azoknak, akik hozzám hasonlóan szeretnének néha "puliszkát" enni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.